A vita az eltérő vélemények következtében alakul ki. Ebben az értelemben a viták mindennaposak, és hasznosak, mert éppen előreviszi a dolgokat, ha a szakmájukat magas fokon művelő tulajdonosok a maguk – a másikétól eltérő – nézőpontjából szemlélik a problémákat, vagy ítélik meg az eseményeket. Ezek a viták a maguk megszokott módján oldódnak meg, és ha a cég szépen gyarapodik, és fejlődik, az bizonyítja, hogy a mindennapi döntési folyamatok rendben vannak, mert a döntéshozók mindegyike meggyőzhető a másik igazáról, és minden döntéshozó képes engedni a saját álláspontjából a többiek érveinek hatására.

A mi munkánk akkor kezdődik, amikor a cég valamelyik tagja, vagy a tagok egy részéből álló érdekcsoportja, az akaratát feltétlenül érvényesíteni akarja az ellentétesen érdekelt taggal, vagy érdekcsoporttal szemben.

Ezek a viták a Polgári törvénykönyv cégjogi rendelkezései és a társasági szerződés szabályai szerint, de alapvetően a vita során folytatott tárgyalások, és az alkalmazott tárgyalási taktika eredményeként dőlnek el.

A döntést befolyásoló szabályok:

1. A Ptk. és a társasági szerződés az adott kérdés eldöntését milyen szavazati arányhoz köti?

2. A Ptk. és a társasági szerződés az adott kérdés eldöntésénél kizárja-e a döntéshozatalból valamelyik tagot?

3. Elérhető-e a szükséges többség a szavazásnál?

4. Mit kell tenni akkor, ha a döntéshez szükséges szavazatmennyiség nem áll rendelkezésre?

Gyakori, hogy az a tag, aki a szavazásoknál rendre alulmarad, úgy dönt, hogy az eredeti társaságban a tagi jogviszonyát megtartva, saját maga, vagy hozzátartozója révén létrehoz egy másik társaságot, és abban ugyanazt a tevékenységet folytatja, amit az eredeti társaság is végez.

Aki megfeledkezik arról, hogy ehhez az eredeti társaság engedélyére van szükség, az súlyos kártérítést kockáztat.

Kiélezett helyzetek:

1. 50 – 50 %-os tulajdoni arányok esetén az ügyvezető szerepe kulcsfontosságú, mivel távol tudja tartani a nemkívánatos tagot a mindennapi eseményektől.

Olyan üzletmenet esetén, amelynek során nem a teljes bevételről állítanak ki számlát, a nem kívánatos tagot kizárják ezekből a bevételekből

2. A szavazattöbbséggel nem rendelkező tag, ha az üzletrészét el akarja adni, az üzlettársaitól vagy nem kap vételi ajánlatot, vagy az ajánlat a valóságos értéknek csak a töredéke.

3. Az egyébként szavazattöbbséggel rendelkező tagot a Ptk., vagy a társasági szerződés az adott kérdés eldöntésénél kizárja a döntéshozatalból

4. A szavazattöbbséggel rendelkező tagok, vagy az ügyvezető, a jogszabályokat meg nem sértve, a szavazattöbbséggel nem rendelkező tag kárára, kivonják a cégvagyont a társaságból.

Van megoldás ezekre a kilátástalannak látszó helyzetekre.

Részt veszünk a lebonyolításban.

Rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyek a Polgári törvénykönyv és a társasági szerződés szabályait tiszteletben tartva, azok sérelme nélkül hozzák abba a helyzetbe a cég tulajdonosát, hogy az akaratát érvényre juttassa.

Kérjen időpontot, vagy kérdezzen!