A cégek könyvelése és nyilvántartásai a valóságot kell, hogy tükrözzék.

A pénztárnyilvántartások kimutatják a pénztárakban lévő pénzállományt.

Néha előfordul, hogy a nyilvántartások tartalma eltér a valóságtól.

Néha előfordul az, hogy a pénztárnyilvántartás szerint a pénztárban pénz van, de a

valóságban a pénztár üres.

Ilyen helyzet - figyelmen kívül hagyva azokat az eseteket, amikor a pénzt ellopták-jellemzően akkor áll elő, amikor a cég bizonylatok nélkül teljesít kifizetéseket,nem kap számlát a vásárolt termékekről, vagy az igénybevett szolgáltatásokról, a dolgozókat nem a tényleges bérükkel, hanem annál alacsonyabb összeggel bejelentve, vagy bejelentés nélkül foglalkoztatja. Esetleg akkor, ha megrendelések, vagy pályázatok elnyerése érdekében diszkrét kifizetéseket teljesített.

A pénztárhiányból rendszerint akkor lesz baj, ha a cég felszámolását rendelik el, és a felszámoló kéri a pénztárban lévő pénz átadását.

Amennyiben a cég vezetője ennek a felhívásnak nem tud eleget tenni, akkor -sikkasztás büntette miatt - kivétel nélkül megindul a büntetőeljárás.

Az adóhivatal kiemelt ellenőrzési területként kezeli a magas pénztárállománnyal rendelkező társaságokat. A célellenőrzés oka az, hogy véget vessenek annak az adóelkerülést célzó kedvelt gyakorlatnak, mely szerint a cégből már kivont pénzeket nem írják ki a pénztárból. Ilyen esetben a pénztárnyilvántartás magas pénzállományt mutat, a valóságban azonban ez a pénz ott nem található, mert már elköltötték.

A legjobb megoldás az, ha a pénztárnyilvántartás szerint a pénztárban lévő pénzt vezető befizeti a pénztárba. Ehhez természetesen nincs szükség tanácsadóra.

A konzultációért nem kérünk pénzt.

Kérjen időpontot, vagy kérdezzen!