Amennyire jó ötletnek tűnt annak idején, hogy az ingatlan a cég tulajdonába kerüljön, annyira fájdalmas szembenézni azzal, hogy a forgalmi érték jelentős hányadát adóként ki kell fizetni azért, hogy az a magánvagyonba kerüljön.

Ha nem a cég tulajdonába került volna annak idején az ingatlan, akkor lakóingatlan esetén öt év, más ingatlan esetén 15 év eltelte után adómentes lenne az értékesítés.

Cég tulajdonában lévő ingatlan esetén nincs ilyen kedvezmény!

Ingatlanok esetén a könyv szerinti nyilvántartási érték és az aktuális piaci forgalmi érték pozitív különbözete után ki kell fizetni a 9 % társasági adót és a 15 % osztalékadót, valamint a 19,5 % egészségügyi hozzájárulást, szerencsétlen esetben pedig az eladási ár után számított 27% általános forgalmi adót is.

Az építési telek értékesítése esetén mindig fel kell számítani az ÁFA összegét, de a cégek közötti ingatlanátruházás fordított ÁFÁ-s, a probléma akkor jelentkezik, ha gazdasági társaság magánszemélynek értékesít ÁFÁ-s ingatlant.

Épületet csak akkor terheli az ÁFA, ha még nem adták ki rá a használatbavételi engedélyt, vagy annak kiadásától számítva két év még nem telt el. Minden más estben mentes az ÁFA alól. Az épület után azonban a fentiektől függetlenül fel kell számítani az ÁFA összegét, ha a cég úgy döntött, hogy az ingatlan értékesítése után ÁFA fizetést akar teljesíteni, és ezt a szándékát bejelentette az adóhivatalnak. Ez a bejelentés öt évig köti az adózót, csak öt év eltelte után térhet vissza az ÁFA mentes körbe.

Ha a cég EVA alany, akkor a fizetési kötelezettség a piaci forgalmi érték 37%-a.

Nem megoldás az, ha az átruházási szerződésben a tényleges forgalmi értéknél alacsonyabb vételárat írnak be a felek, mert az illetékhivatal az illetékkiszabásnál a tényleges forgalmi értéket fogja figyelembe venni.

Mivel az illetékhivatal az adóhivatal része, ezért hivatalból megindítja az adóellenőrzési eljárást, aminek eredményeként megállapítják az adóhiányt,kiszabják a mulasztási bírságot, a késedelmi pótlékot, és ezek együttesen jóval meg fogják haladni az eltitkolni kívánt adó összegét.

Amikor az ingatlant a cég tulajdonából magántulajdonba akarja venni, más lényeges szempontokra is figyelemmel kell lennie.

Dönteni kell arról, hogy milyen jogcímen kerüljön a szerző fél tulajdonába az ingatlan.

Az egyetlen elfogadható módja az ingatlan megszerzésének az adásvétel.

A cég eladja az ingatlant a tagnak, vagy más kiválasztott személynek, aki kifizeti a vételárat.

Ebből az egyszerű helyzetből néhány fontos dolog következik:

1. A vételárnak meg kell lennie (hacsak nem valamilyen követelést számít be a vevő a vételár kiegyenlítéseként). Ha a vevő nem tudja felmutatni a vételárat, akkor a felek csak színlelték az adásvételt.

2. A vételárnak igazoltan adózott pénzből kell származnia, mert ki kell állnia a vevő ellen esetlegesen meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját.

3. A vételár bekerül a cég pénzeszközei közé, és mindaddig, amíg nincs érvényes jogcím onnan kivonni, a pénzkészleteket (rendszerint a házipénztár pénzkészletét) növeli, amivel el kell számolni.

4. A vételár ÁFA mentessége kulcskérdés, mert ha az ingatlan átruházás nem mentes az ÁFA alól, akkor az ingatlan kivonás adóterhei emiatt 27%-kal emelkednek. Ismerni kell, és tudni kell megfelelően alkalmazni az ÁFA törvény ezzel kapcsolatos - szövevényes - rendelkezéseit.

A céges ingatlan értékesítése, vagy magántulajdonban vonása olyan folyamat, amelynek során könnyű hibát elkövetni.

Erősen ajánlott olyan szakember segítségét igénybe venni, aki a felmerülő összes problémát

meg tudja oldani.

A konzultációért nem kérünk pénzt.

Kérjen időpontot!