Amikor egy céget már nem érdemes, vagy nem lehet életben tartani, akkor a tulajdonosok és a vezetők szeretnének gyorsan és minél egyszerűbben megszabadulni a felhalmozódott problémáktól.

Ilyenkor a csődvédelem már nem segít, a felszámolási eljárás megindítása pedig azt eredményezi, hogy az ellentétesen érdekelt hitelezők érdekeit is képviselő idegen, a felszámoló kezébe kerülnek az iratok és a cég belső információi. Nyilvánosságra kerül minden, amit a tulajdonosok és a vezetők – ha rajtuk múlna –örökre titokban tartanának.

Ebben a sürgős döntéseket igénylő és nyomasztó helyzetben, a legtöbben hajlamosak elhamarkodott és hibás döntéseket hozni.

Először arra gondolnak, hogy el kellene veszíteni a cégiratokat, vagy azoknak valamilyen módon meg kellene semmisülniük. A következő ötlet az, hogy nem létező, vagy vagyontalan emberekre kellene hárítani a felelősséget, ilyen emberekre kellene átruházni a cég tulajdonrészeit, és a vezetői tisztségeket.

Már üzletággá fejlesztették tevékenységüket azok, akik veszteséges cégek megvásárlására vállalkoznak, azt állítva, hogy ha eladjuk a cégünket, akkor ezzel minden problémától megszabadulunk. Természetesen az eladó nem kap vételárat, ellenben – ügytől függően – neki kell fizetnie 600.000 - 3.000.000,- Ft közötti összeget.

Csábítóak ezek a lehetőségek, azt az illúziót keltik, hogy a felelősségtől ilyen gyorsan és egyszerűen meg lehet szabadulni.

A valóság ezzel szemben az, hogy aki ilyen megoldást választ, az nemcsak a felelősségtől nem szabadul meg, de ezzel a lépéssel visszafordíthatatlanul és jóvátehetetlenül elzárja magát attól, hogy biztosan mentesüljön a büntetőjogi felelősség alól, és biztosan elérje, hogy a magánvagyonát a cég kötelezettségei, valamint a céggel kapcsolatos korábbi döntései ne fenyegessék.

Ha a cég iratai nem lelhetők fel, ez a vezető büntetőjogi felelősségét is megalapozza, de az iratok hiánya kiváltja a vezető vagyoni felelősségét is, akinek a teljes magánvagyonával felelnie kell a felszámolási eljárásban ki nem elégített hitelezői követelésekért.

Az a cégtulajdonos, aki a felszámolási eljárás kezdetét megelőző öt éven belül adta el többségi részesedését, a teljes vagyonával felel a felszámolási eljárásban ki nem elégített követelésekért.

A veszteséges cégek üzletszerű felvásárlói jegyzőkönyvben ismerik el, hogy „a cég iratait átvették” és a jegyzőkönyvben vállalják azt is, hogy a cégben mutatkozó pénztárhiányt befizetik. Ezekkel a nyilatkozatokkal az a baj, hogy cég iratai ennek ellenére a legrosszabb helyen és a legrosszabb időpontban, bármikor felbukkanhatnak, a pénztárhiányt pedig nem okos dolog írásban elismerni, mert emiatt még büntetőeljárás is indulhat.

Akkor jár el helyesen a cégtulajdonos és a vezető, ha nem másoktól várja, hogy a felelősséget átvállalják tőle – ez ugyanis illúzió -, hanem mindaddig a saját kezében tartja az ügyeket, ameddig csak lehet, és az így nyert időben megoldja azokat a problémákat, amelyektől szabadulni akar.

Rossz döntések helyett, forduljon inkább szakértőhöz!

Az első konzultációért nem kérünk pénzt.

Kérjen időpontot, vagy kérdezzen!